Bevezető és alapvetés az “EMBERKERESKEDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A MAGYAR HELYZETRE” című Budapesten, 2017. december 4-én megtartott konferencia elé.

A konferencia célja egyrészről, hogy bemutassa az emberkereskedelemmel összefüggő jelenlegi és esetleges jövőbeni magyar szabályozást. Képet adjon az emberkereskedelem formáinak magyarországi megjelenéséről és elterjedéséről. Bemutassa mit tehet az állam a megelőzésben, a büncselekmények üldözése és az áldozatok védelme kapcsán. Hogyan kapcsolódik ehhez a civil szervezetek és az egyházak tevékenysége Magyarországon.

Amerikai és a magyar jogesetek bemutatásán keresztül szeretnénk kézzelfogható és hasznosítható szakmai tudást átadni a magyar hallgatóság részére.

A konferencia kiemelten szeretne az alábbi két témára koncentrálni: egyrészről a 2018-ban hatáylba lépő új büntető eljárási kódex által bevezetendő új lehetőségek (pl. videó linkes sértetti meghallgatás), másrészről a fiatalkorúak helyzete: áldozattá válása, a büntető eljárás során a velük szemben alkalmazandó speciális szabályok sértettként való megjelenésük és rehabilitációjuk.

Az alábbiakban ismertetném az “Emberkereskedelem” kifejezés jogi megközelítését, ahogy az a büntetőjog szempontjából megfogalmazódik, ahogy azt a rendőrségnek és a bíróságoknak értékelni, kezelni kell.

JOGI MEGKÖZELÍTÉS

  1. Az emberkereskedelem, mint jelenség

Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének (Palermói Egyezmény) az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (Palermói Jegyzőkönyv) értelmében az emberkereskedelem:

„személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, rablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával vagy elfogadásával annak érdekében, hogy kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott felhasználását”.

Az emberkereskedelem egyike az emberi jogok legsúlyosabb megsértésének, ezért minden állam feladata, hogy határozottan fellépjen a megelőzése és elkövetőinek megbüntetése érdekében.

Az emberkereskedelem, elsősorban a nő- és gyermekkereskedelem az 1990-es évek óta az egyik legaggasztóbb jelenség a világban. Egyike a leggyorsabban terjedő bűncselekményeknek, megjelenik határokon átnyúló és országokon belüli formában egyaránt.

Az utazás egyre gyorsabbá válása, valamint az internet egyre szélesebb körű elterjedése következtében az emberkereskedelem egyre nagyobb méreteket ölt.

A fizikai kényszerítéstől a csapdát rejtő hamis ígéretekig számtalan módon kerülhet bárki az emberkereskedők hálójába. Az emberkereskedelem problémája komplex megoldást igényel, amelynek nemzetközi együttműködésen kell alapulnia, továbbá ki kell terjednie a megelőzés, a bűnüldözés és az áldozatsegítés kérdéseire egyaránt. E feladatok megvalósítása során nélkülözhetetlen a szoros együttműködés az érintett kormányzati szervek, valamint a civil és nemzetközi szervezetek között.

Az emberkereskedelem, amely Európában és világszerte is az egyik legjövedelmezőbb illegális tevékenység, személy elleni bűncselekmény, amely az áldozat emberi jogait súlyosan sérti.

„Modernkori rabszolgaságnak” is nevezik különösen kegyetlen jellege miatt, hiszen teljesen kiszakítja az áldozatot a megszokott környezetéből, teljes elszigeteltségbe taszítja, ahol erőszaknak és fenyegetésnek van kitéve, és gyakran még fogva tartói nyelvét sem érti.

A prostitúcióra kényszerített nőktől, férfiaktól és gyermekektől kezdve, a házi kényszerszolgaságra, gyárakban, kizsákmányoló körülmények között működő üzemekben, mezőgazdaságban végzett kényszermunkára kényszerített felnőtteken és gyermekeken át a gyakran mesterségesen óriásira növelt összegű adósságok ledolgozásaként éhbérért vagy ingyen dolgozó családokig, és a mindenféle korcsoportból kikerülő, koldulásra kényszerített személyekig, az emberkereskedelemnek áldozatul esett minden személy áldozat, függetlenül attól, hogy kezdetben beleegyeztek vagy akár együttműködtek az emberkereskedelem bűntettében.

 Az emberkereskedelemnek bárki áldozatául eshet, bizonyos csoportok azonban különösen kiszolgáltatottak. Az emberkereskedelemnek leginkább kitett csoportok közé tartoznak:

  • a migránsok,
  • a papírok nélküli migránsok,
  • az otthonról elszökött illetve hajléktalan fiatalok,
  • a trauma vagy visszaélés áldozatai,
  • a menekültek, illetve
  • a szegénység, marginalizáció és diszkrimináció elől menekülők.

Az emberkereskedelem áldozatainak egyetlen közös vonása, hogy megtévesztés vagy kényszerítés következtében kizsákmányolják őket, függetlenül attól, hogy lakóhelyüket elhagyták-e.

A jelenség mélyén három alapvető elem együttesen van jelen:

  1. Az emberkereskedelem tevékenysége, amely a személyek toborzását, szállítását, átadását, elrejtését, vagy átvételét jelenti,
  2. Az emberkereskedelem módja, amelybe bele tartozik a fenyegetés, az erőszak alkalmazása, a megtévesztés, a kényszer, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés,
  3. Az emberkereskedelem célja, amely mindig kizsákmányolás, és jelenthet prostitúciót vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását.[1]

II. Az emberkereskedelem típusai

  1. Nem-szexuális célú kizsákmányolás formái:

Munkacélú kizsákmányolás:

  • munkavégzési célú
  • házi rabszolgaság
  • gyermekmunka

Egyéb célú:

  • gyermekkereskedelem: (bűnözési célú is), gyermekek erőszakos toborzása, gyermekrablás, illegális adoptálás
  • adósrabszolgaság,
  • kényszerkoldulás / koldultatás / mozgássérültek felhasználása e célra
  • juttatásokkal kapcsolatos csalások
  • álhazásság,
  • szervkereskedelem
  1. Szexuális célú kizsákmányolás:
  • prostitúció

2010-2012 időszakban, Európában az azonosított áldozatok csaknem hetven százaléka szexuális kizsákmányolásnak esett áldozatul.[2] Ennek a hetven százaléknak nyolcvan százaléka nő volt, az ő húsz százalékuk pedig kiskorú.

 III. A húzó és toló tényezők az emberkereskedelemben, különösen a magyar áldozatok körében a következők:

 

Toló tényezők

·       Anyagi nehézségek: mélyszegénység;

·       Iskolázatlanság

·       Munkanélküliség

·       Nem megfelelő családi háttér (szülők hiánya, válás, stb.)

·       Kilátástalanság

·       Félelem

 Húzó tényezők

·       Kereslet – Nyugat-Európában jobb a piac (specializált szervezett bűnözői csoportok)

·       A jobb életszínvonal és magasabb jövedelem reménye

·       Több lehetőség

·       Ígéretek

[3]

Magyar jellemzők:

Az elmúlt évek tapasztalatai és a nemzetközi együttműködések visszajelzései alapján elmondható, hogy Magyarország emberkereskedelem szempontjából egyaránt forrás- és tranzitország az Európai Unión belül.

A szexuális kizsákmányolás területén az elsődleges célországok továbbra is a nyugat-európai országok, ezek közül is elsősorban Hollandia, Németország, Egyesült Királyság, Ausztria, Svájc és Olaszország.

A külföldön emberkereskedelem áldozatává váló személyek főképpen a legszegényebb régiókból származnak, elsősorban három magyarországi megyéből (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya). A három említett megye mellett még jelentősebb számban kerülnek ki áldozatok Tolna és Békés megyéből is.

Az azonosított áldozatok nagy többségéről elmondható, hogy főképpen szexuális kizsákmányolásra irányuló emberkereskedelemben sértettek. A jellemző elkövetési helyek évek óta változatlanok: Magyarországon a forgalmas útszakaszok, a városokban bordélyházakként is működő szórakozóhelyek és a magánlakások, illetve többnyire valamelyik európai uniós ország, ahol a prostitúciós tevékenységre törvényes lehetőség van. A magánlakásokban folyó prostitúciós szolgáltatást az Interneten hirdetik.

A külföldön folytatott prostitúciós tevékenység egyre meghatározóbb. Olyan nők is vállalják a jobb megélhetés reményében, akik korábban Magyarországon nem űzték ezt a foglalkozást. A külföldön végzett prostitúció azért is népszerű, mert a hölgyek közvetlen környezete nem szerez tudomást arról, hogy milyen célból utaztak ki.

 A gyanúsítottakra (a büncselekményt elkövető bűnözőkre) az alacsony iskolázottság és a büntetett előélet jellemző, illetve az, hogy a megélhetésüket teljes egészében bűncselekményekből biztosítják. A tevékenységük során erőszakot, illetve fenyegetést alkalmaznak, de emellett érzelmi kötődést is igyekeznek kialakítani a prostituálttal.

Megjegyzés: Az emberkereskedelmet meg kell különböztetni az embercsempészettől. A különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti jól.

Különbséget kell tenni az embercsempészet, amely egy áldozat nélküli szolgáltatás, és az emberkereskedelem között, amelyben mindig megjelenik a kizsákmányolás, és, következésképpen az áldozattá válás:

  Emberkereskedelem Embercsempészet
Cél Kizsákmányolás Pénzbeli vagy egyéb anyagi előny
Beleegyezés Nem számít Igen
Nemzetközi jelleg Nem feltétlenül Mindenképpen
Bűncselekmény Személy ellen Állam ellen

Konferenciánk az EMBERKERESKEDELEMRE fókuszál, ezt elemzi.

Emberkereskedelem lehet országon belül is, nem kell egy másik országba vinni az áldozatot, hogy megvalósuljon a büncselekmény.

A KONFERENCIA FÓKUSZA –

  1. A JOGI ALAPOK TISZTÁZÁSA, JOGI HELYZETKÉP
  2. KIEMELT FIGYELEM A KIS- ÉS FIATALKORÚAK HELYZETÉRE
  3. MEGELŐZÉS ÉS AZ ÁLDOZATOK SEGÍTÉSE A 3. SZEKTOR KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL (3.szektornak nevezik angolul a civil és egyházi szférát, annak közreműködését olyan programokban, területeken, ahol elvileg az államnak kellene eljárnia, helytállnia: szociális munka, oktatási, nevelési tevékenységek, és most itt a bűnmegelőzés és bűnüldözés kapcsán lévő állami feladatok).

A konferencia koncepciója szerint:

Magyarország, illetve Magyarország Kormánya politikájában kiemelkedö jelentőséget tulajdonít a családoknak, a családok szerepének a társadalom életében, a családot tekinti a társadalom alapegységének. E koncepció mentén a Magyar Kormány megad minden elvárhatót, illetve tőle telhetőt anyagi, materiális téren: adó jóváírást, állami támogatást és kedvezményes kölcsönt, ingyenes iskolai étkeztetést és tankönyvet – hogy csak néhányat említsünk.

 De mit tesz a Magyar Állam, ha a család nem funkcionál vagy nem a nagyobb közösség által elvárt erkölcsi elvek, társadalmi elvárások szerint működik, ha a család egyes tagjai a bűnözés területére tévednek, netán áldozattá válnak.

 Jelen konferencia szervezői épp ezért a kiskorúak áldozattá válását kívánják a fókuszba állítani, arra a kérdésre keresik a választ hogyan és milyen eszközökkel lép(het) fel az állam az áldozattá válás ellen, hogyan segíti a már áldozattá vált fiataloknak a társasalomba való visszatérését.

 Meghívott előadóink szándékunk szerint rávilágítanak arra, milyen jogszabályi és gyakorlati lehetőségek (jógyakorlatok) vannak Magyarországon és külföldön, mit jelent a nemzetközi összefogás szakmai (bűnügyi, jogi) szempontból az áldozattá válás megelőzésében, az elkövetők felkutatásában, hogyan hozhat eredményt az állam, a hatóságok és a ‘3rd sector’: a civil és egyházi szféra együttműködése a megelőzésben vagy éppen a rehabilitációban.

A konferencia tematikájában követni kívánja a “megelőzés, azonosítás, referálás, reintegráció” szakmai elveit – mindezen keresztül lehetőséget adhat arra mind a döntéshozóknak, mind a jogalkalmazóknak, hogy megvonhassák annak mérlegét milyen hatékonysággal valósulnak meg az eredetileg kitűzött és elérni kívánt célok, mennyire bizonyul hatékonynak az alkalmazott eszköztár.

[1]Az ENSZ Közgyűlésének 55/25. sz. állásfoglalása 2000. november 15-én (ENSZ-egyezmény a nemzetközi szervezett bűnözés ellen)

[2] EUROSTAT (2014) 30. o.

[3] “Az emberkereskedelem európai áldozatainak irányítása és segítése” – RAVOT-EUR

HOME/2012/ISEC/AG/4000004405 Információs kézikönyv a Belgium, Hollandia és Magyarország között működő, az emberkereskedelem áldozatait segítő Transznacionális Irányítási Mechanizmusról – dr. Windt Szandra

print