Bevezető és alapvető az az „EMBERKERESKEDELEM AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL A MAGYAR HELYZETRE” című film Budapesten, 2017. december 4-én megtartott konferencia elé.

A konferencia célja egyrészről, hogy bemutassa az emberkereskedelemmel összefüggő jelenlegi és esetleges jövőbeni magyar szabályozást. Képet adjon az emberkereskedelem formáinak magyarországi megjelenéséről és elterjedéséről. Bemutassa mit tehet az állam a megelőzésben, a büncselekmények általános és az áldozatok védelme kapcsán. Hogyan kapcsolódik ehhez a civil szervezetek és az egyházak tevékenysége Magyarországon.

Amerikai és a magyar jogesetek bemutatása révén szeretnénk kézzelfogható és hasznos szakmai tudást átadni a magyar hallgatóság számára.

A konferencia kiemelten meg kell találni az alábbi két témára koncentrálni: egyrészről a 2018-ban szóló hatáylba lépő új büntető eljárási kódex által bevezetett új lehetőségeket (pl. Videó linkek sértetti meghallgatás), másrészről a fiatalkorúak helyzete: áldozattá válása, a büntető eljárás során a velük szemben kell alkalmazni speciális szabályok sértettként való megjelenésük és rehabilitációjuk.

Az alábbiakban ismertetném az „Emberkereskedelem” kifejezés jogi megközelítését, ahogyan az a büntetőjog szempontjából megfogalmazódik, ahogy azt a rendőrség és a bíróságoknak értékelni, kezelni kell.

JOGI MEGKÖZELÍTÉS

  1. Az emberkereskedelem, mint jelenség

Az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének (Palermói Egyezmény) az emberkereskedelem, a nők és a gyermekek kereskedelmének megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve (Palermói Jegyzőkönyv) érteni az emberkereskedelem:

„Személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését vagy átvételét jelentő fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formában történő alkalmazásával, rablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy védekezésre képtelen tényleges valós visszaélés, vagy bármilyen ellenszolgáltatás vagy előnyök adása vagy elfogadásának lehetővé tétele. azt az elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak megfelelő időtartamra a különböző prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális vizsgaállomány más formáját, kényszermunkát vagy szolgáltatást, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy az emberi teszt szerveinek tiltott felhasználását ”.

Az emberkereskedelem egyike az emberi jogok lábának súlyosabb megsértése, ezért minden állam feladata, hogy határozottan fellépjen a megelőzéssel és az elkövetőinek megbüntetésével.

Az emberkereskedelem, elsősorban a nő- és gyermekkereskedelem az 1990-es évek óta az egyik legaggasztóbb jelenség a világban. Egyike a legorsabban terjedő bűncselekményeknek, megjelenési határokon átnyúló és országokon belüli formában csak.

Az utazás egyre gyorsabb változása, valamint az internet nagyobb szélesebb körű elterjedése következtében az emberkereskedelem nagyobb méreteket tartalmaz.

A fizikai kényszerítéstől a csapdát rejtő hamis ígéretekig számtalan módon kerülhet bárki az emberkereskedők hálójába. Az emberkereskedelem problémája komplex megoldást igényel, a nemzetközi együttműködést kell alapulnia, továbbá ki kell terjednie a megelőzéssel, a bűnüldözéssel és az áldozatsegítés kérdéseire. E feladatok megvalósításának nélkülözhetetlen a szoros együttműködés a kormányzati szerv szervekkel, valamint a civil és nemzetközi szervezetek között.

Az emberkereskedelem, amely Európában és világszerte az egyik legjövedelmezőbb illegális tevékenység, személy elleni jog, amely az áldozat emberi jogait súlyosan sérti.

“Modernkori rabszolgaságnak” is nevezik különös kegyetlen jellege miatt, mivel teljesen kiszolgáltatja az áldozatot a megszokott környezetből, teljes elszigeteltségbe taszítja, ahol erőszaknak és fenyegetésnek van kitéve, és sok más fogva tartói nyelvű sem érti.

A prostitúcióra kényszerített nőktől, a férfiaktól és a gyermekektől kezdve, a házi kényszerszolgaságra, a gyárakban, a vizsgaállományban a működő üzemekben, a mezőgazdaságban végzett kényszerermunkára kényszerített felnőtteknek és a gyermekeknek át a sok mesterségesen óriásira növelt összegű adóssági vezetői növekedéshez, mint a teljesítéshez. koldulásra kényszerített személyekig, az emberkereskedelemnek áldozatul esett minden személy áldozat, függetlenül attól, hogy kezdetben beleegyeztek vagy akár működtek az emberkereskedelem bűntettében.

 Az emberkereskedelemnek bárki áldozatául eshet, bizonyos csoportok azonban külön kiszolgáltatottak. Az emberkereskedelemnek való kitett csoportok közé tartoznak:

  • egy migránsok,
  • a papírok nélküli migránsok,
  • az otthonról elszökött vagy hajléktalan fiatalok,
  • a trauma vagy visszaélés áldozatai,
  • a menekültek, vagy
  • a szegénység, marginalizáció és diszkrimináció elől menekülők.

Az emberkereskedelem áldozatainak egyetlen közös vonása, hogy megtévesztés vagy kényszerítés tudni kizsákmányolják őket, attól kezdve, hogy lakóhelyüket elhagyták-e.

A jelenség mélyén három alapvető elem együttesen van jelen:

  1. Az emberkereskedelem tevékenységége, amely a be toborzását, szállítását, átadását, elrejtését, vagy átvételét jelent,
  2. Az emberkereskedelem mód, amelybe bele tartozik a fenyegetés, az erőszak alkalmazás, a megtévesztés, a kényszer, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés,
  3. Az emberkereskedelem cél, Amely mindig kizsákmányolás, és jelenthet prostitúciót vagy a szexuális kizsákmányolás más formát, kényszermunkát vagy szolgáltatások, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítása.[1]

II. Az emberkereskedelem típusai

  1. Nem-szexuális célú kizsákmányolás formái:

Munkacélú kizsákmányolás:

  • munkavégzési célú
  • házi rabszolgaság
  • gyermekmunka

Egyéb cél:

  • gyermekkereskedelem: (bűnözési célú is), gyermek erőszakos toborzása, gyermekrablás, illegális adoptálás
  • adósrabszolgaság,
  • kényszerkoldulás / koldultatás / mozgássérültek felhasználása e célra
  • juttatásokkal kapcsolatos csalások
  • álhazásság,
  • szervkereskedelem
  1. Szexuális célú kizsákmányolás:
  • prostitúció

2010-2012 időszakban, Európában az azonosított áldozatok csaknem hetven százaléka szexuális kizsákmányolásnak esett áldozatul.[2] Ennek a hetven számnak nyolcvan százaléka nem volt, az ő húsz mutatóuk törzskönyv kiskorú.

 III. A húzó és toló tényezők az emberkereskedelemben, külön a magyar áldozatok körében a következőképpen:

 

Toló tényzők

· Anyagi nehézségek: mélyszegénység;

· Iskolázatlanság

· Munkanélküliség

· Nem megfelelő családi háttér (szülők hiánya, válás, stb.)

· Kilátástalanság

· Félelem

Húzó tényezők

· Kereslet - Nyugat-Európában jobb a piac (specializált szervezett bűnözői csoportok)

· A jobb életszínvonal és nagyobb jövedelem reménye

· Több lehetőség

· Ígéretek

[3]

Magyar jellemzők:

Az elmúlt évek tapasztalatai és a nemzetközi együttműködések visszajelzései alapján elmondható, hogy a magyar emberkereskedelem számára minden forrás és tranzitország az Európai Unión belül.

A szexuális kizsákmányolás területén az elsődleges célországok alapján van egy nyugat-európai ország, ezek közül kiemelkedik Hollandia, Németország, Egyesült Királyság, Ausztria, Svájc és Olaszország.

A külföldön emberkereskedelem áldozatává váló személyek főképpen a legszegényebb régiókból származnak, elsősorban három magyarországi megyéből (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya). A három említett megye mellett jelentősebb számban vannak ki áldozatok Tolna és Békés megyéből is.

Az azonosított áldozatok nagy többségéről elmondható, hogy főképpen szexuális kizsákmányolásra alkalmas emberkereskedelemben sértettek. A jellemző elkövetési helyek évek óta tartó változatlanok: Magyarországon a forgalmi útszakaszok, a városokban a bordélyházakként működő szórakoztatóhelyek és a magánlakások, valamint a különböző módon különböző európai országokban, ahol a prostitúciós tevékenységre vonatkozó törvényes lehetőségek vannak. A magánlakásokban folyó prostitúciós szolgáltatást az Interneten hirdetik.

A külföldön folytatott prostitúciós tevékenység fejlődési meghatározása. Olyan nők is vállalják a jobb megélhetést reményében, akik korábban Magyarországon nem űzték ezt a foglalkozást. A külföldön végzett prostitúció azért van népszerű, mert a hölgyek közvetlen környezete nem szerez tudomást arról, hogy milyen célból utaztak ki.

 A gyanúsítottakra (a büncselekményt elkövető bűnözőkre) az alacsony iskolázottság és a büntetés előadás jellemzői, valamint az, hogy a megélhetésüket teljes egészében bűncselekményekből biztosítják. A tevékenységük során erőszakot, vagy fenyegetést alkalmaznak, de érzelmi kötődést is próbálnak kialakítani a prostituálttal.

Megjegyzés: Az emberkereskedelmet meg kell különböztetni az embercsempészettől. A különbségeket az alábbi táblázat szemlélteti jól.

Különbséget kell tenni az embercsempészethez, amely egy áldozat nélküli szolgáltatás, és az emberkereskedelem között, mindig mindig megjelenik a kizsákmányolás, és következményképpen az áldozattá válás:

  Emberkereskedelem Embercsempészet
Cél Kizsákmányolás Pénzbeli vagy egyéb anyagi előny
Beleegyezés Nem számít igen
Nemzetközi jelleg Nem megfelelő Mindenképpen
Bűncselekmény Személy ellen Állam ellen

Konferenciánk az EMBERKERESKEDELEMRE fókuszál, ezt az elemzi.

Emberkereskedelem lehet országon belül is, nem kell egy másik országba vinni az áldozatot, hogy megvalósuljon a büncselekmény.

A KONFERENCIA FÓKUSZA -

  1. A JOGI ALAPOK TISZTÁZÁSA, JOGI HELYZETKÉP
  2. KIEMELT FIGYELEM A KIS- ÉS FIATALKORÚAK HELYZETÉRE
  3. MEGELŐZÉS ÉS AZ ÁLDOZATOK SEGÍTÉSE A 3. SZEKTOR KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL (3.szektornak nevezik angolul a polgári és egyházi szférát, annak közreműködését olyan programokban, területeken, ahol az államnak kell eljárnia, helytállnia: szociális munka, oktatási, mostani dolgok bűnmegelőzés és bűnüldözés kapcsán meglévő állami feladatok).

A konferencia koncepciója szerint:

Magyarország, vagy Magyarország Kormánya politikájában kiemelkedő jelentőségű tulajdonosa a családoknak, a családok szerepének a társadalom életében, a családot tekinti a társadalom alapegységének. E koncepció mentén a Magyar Kormány megad minden elvárhatót, valamint tőle telhetőt anyagi, materiális téren: adóváltást, állami támogatást és kedvezményes kölcsönt, ingyenes iskolai étkeztetést és tankönyvet - hogy csak néhányat említsünk.

 De mit tesz a Magyar Állam, ha a család nem működik, vagy nem a nagyobb közösség által elvárt erkölcsi elvek, társadalmi elvárások szerint működnek, ha a család egyes tagjai a bűnözés területének tévednek, netán áldozattá válnak.

 Jelen konferencia szervezői épp ezért a kiskorúak áldozattá válása kívánják a fókuszba állítani, arra a kérdésre, hogy keresnek-e választást és milyen eszközöket lépnek (het) az állam az áldozattá válás ellen, hogyan segítenek a már áldozattában változó fiataloknak a társasalomba való visszatérésben.

 Meghívott előadóink szándékunk szerint rávilágítanak arra, milyen jogszabályok és gyakorlati lehetőségek (jógyakorlatok) vannak Magyarországon és külföldön, mit jelentenek a nemzetközi összefogás szakmai (bűnügyi, jogi) szempontjai közül az áldozattá válás megelőzésében, az elkövetők felkutatásában, hogyan hozhat eredményt az állam, a válasz és a '3rd sector': a polgári és egyházi szféra együttműködésének megelőzése vagy éppen rehabilitációja.

A konferencia tematikájában követni kívánja a „megelőzés, azonosítás, referálás, újrabeilleszkedés” szakmai elveit - mindezen keresztül adhat arra, hogy mind a döntéshozóknak, mind a jogalkalmazóknak, hogy megvonhassák annak mérlegét milyen hatékonysággal valósítsák meg az eredetileg kitűzött és elérni kívánt célokat, mennyire bizonyítják hatékonynak. az alkalmazott eszközztár.

[1]Az ENSZ Közgyűlésének 55/25. sz. állásfoglalása 2000. november 15-én (ENSZ-egyezmény a nemzetközi szervezett bűnözés ellen)

[2] EUROSTAT (2014) 30. o.

[3] „Az emberkereskedelem európai áldozatainak irányítása és segítése” - RAVOT-EUR

FŐOLDAL / 2012 / ISEC / AG / 4000004405 Információs kézikönyv a Belgium, Hollandia és Magyarország között működő, az emberkereskedelem áldozatait segítő Transznacionális Irányítási Mechanizmusról - dr. Szél Szandra

nyomtatás