Szentpéteri Márton (sz.1973) eszmetörténész, designkritikus, az irodalomtudományok doktora
(2005), egyetemi docens (2008-tól), designelméletből habilitált a MOME-n (2013). 1993-tól 2002-ig
irodalomtudományt, nyelvészetet, esztétikát, filozófiatörténetet és törtelemtudományt tanult az
ELTE-n, a nápolyi Istituto Universitario Orientalén (ma: Università degli Studi di Napoli L’Orientale)
és a Central European University-n; posztgraduális hallgatóként és kutatóként (Rolf und Ursula
Schneider Stipendiummal) dolgozott a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekban,
Németországban. Posztdoktorként 2005-től 2009-ig az MTA ifjú kutatója (JRF), 2006-tól 2007-ig
rezidens Mellon Fellow a Holland Királyi Akadémián (NIAS, Wassenaar), a 2010/2011-es tanévben
pedig az Európai Bizottság Marie Curie Intra-European Fellow-ja az Oxfordi Egyetemen, ahol
egyúttal a Modern European History Research Centre szenior vendégkutatója és a St Anne’s
College Plumer Fellow-ja. 1999 óta tanít, kezdetben az ELTE BTK Bölcsészeti Informatika Önálló
Programjában, majd a MOME-n, illetve az ELTE Művészettörténeti Intézetében. 2008 és 2010
között a MOME Szilikáttervező, Textil- és Divattervező és Formatervező Tanszékeinek közös
tanszékvezetője, irányításával jön létre a mai Design Intézet. 2015 óta a MOME Doktori Iskola
Designkultúra-tudományi tagozatának, illetve Művészettudomány (designelmélet) PhD-
programjának vezetője.
Rendszeresen publikál szakfolyóiratokban, tanulmányai jelentek meg az
Iskolakultúra, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Törökfürdő, a Café Babel, a Budapesti
Könyvszemle, a Replika, a Századvég, a Kommentár, a Balkon, a Helikon, a Korunk, a Kellék, a
Credo, az Új Magyar Építőművészet, az Obeliscus, a Disegno, az ELISAVA Temes de Disseny, az
Acta Comeniana, a Bruniana e Campanelliana és az Intellectual History Review hasábjain, illetve
cikkei, recenziói és publicisztikája többek között az Építészfórumon, az Octogonban, a Magyar
Narancsban, a Magyar Hírlapban, az Élet és Irodalomban és a Népszabadságban. Több önálló
monográfia szerzője (Egyetemes tudomány Erdélyben, 2008; Design és kultúra, 2010), számos
designelméleti és eszmetörténeti antológia szerkesztője (Miscellanea, 2001, Eszmetörténet és
irodalomtudomány, 2009; Térpoétika, 2010; Narratív design, 2013; Szabadkőművesség, 2016).
Szerkesztő munkatársa volt a Magyar Narancsnak (2002–2006), az OCTOGON
architecture&designnak (2002–2005), az Építészfórumnak (2005) és az Obeliscus-nak (2013-
2015); jelenleg is szerkesztője a Helikon – Irodalom- és Kultúratudományi Szemlének és a
Disegnónak. Vendégoktatóként, -kutatóként és meghívottként rendszeresen ad elő nemzetközi
rendezvényeken, többek között Isztambulban, Helsinkiben, Smolenicén (Szlovákia), Gunpóban
(Dél-Korea), Nantes-ban, Amszterdamban, Edinburgh-ban, Łodz-ban, Saint-Étienne- ben,
Strasbourgban, Londonban, Bolzanóban, Krakkóban, Oxfordban, Brnóban, Nicosiában (Cyprus),
Prágában, Koldingban (Dánia), Kolozsvárott, Belgrádban, Rigában és Jeruzsálemben.
Márton Szentpéteri (born 1 October, 1973) is an intellectual historian and design
critic, he holds a PhD in Literary Studies (2005) and obtained venia legendi in Design
Theory (2013). Between 1993 and 2002, he studied literary studies, linguistics, aesthetics,
philosophy and history at the Eötvös Loránd University (Budapest), Istituto Universitario
Orientale (Naples; now: Università degli Studi di Napoli L’Orientale) and the Central
European University (Budapest). He was a Rolf und Ursula Schneider postgraduate fellow
in the Herzog August Bibliothek, Wolfenbüttel (2001). After earning his PhD, he was a
Junior Research Fellow at the Hungarian Academy of Sciences (2005-2009), a Mellon
Fellow at the Netherlands Institute of Advanced Study for the Humanities and Social
Sciences (2006-2007) and a Marie Curie Intra-European Fellow at the University of Oxford
(2010-2011) where he also held a Plumer Fellowship in the St. Anne’s College and was a
Senior Research Fellow of Modern European History Research Centre. Dr Szentpéteri has
been a tenured associate professor at the Moholy-Nagy University of Art and Design
Budapest since 2008. He leads the new PhD in Design Culture Studies programme of the
university. His main interests lie in early modern intellectual and cultural history, and
modern and contemporary design culture.
He is the author of two monographs (Johann Heinrich Alsted and the Herborn
Tradition in Transylvania, 2008; Design and Culture. Inclusive Design Culture, 2010) and
editor or co-editor of several anthologies (e. g. Literary Studies and Intellectual History,
2009; Poetics of Space, 2010; Narrative Design, 2013; Freemasonry, 2016) and different
periodicals (Obeliscus – The Journal of Early Modern Studies, Helikon – Revue de
l’Institute d’Études Littéraires du Centre de Recherche des Siences Humaines de
l’Académie Hongroise des Sciences and Disegno – The Journal of Design Culture).
Between 2005 and 2010 as a delegate of MOME he attended several Cumulus –
International Association of Universities and Colleges of Art, Design and Media events
lecturing and participating in working groups (Copenhagen, 2005; Nantes, 2006; Zürich,
2008; St Etienne, 2008; London, 2009). Between 2010 and 2013 he was the
representative of MOME in the ELIA – European League of Institutes of the Arts SHARE
project as member of the Work Package 2: Development 3 rd Cycle Education.
He has been also active in ESWE – European Society for the Study of Western
Esotericism as a founding member of CEENASWE – Central and Eastern European
Network for the Academic Study of Western Esotericism.
He is an ad vitam member of NFA – Netherlands Institute of Advanced Study Fellows
Association and a member of MCAA – Marie Curie Alumni Association.
He has been a prolific lecturer at ISIH – International Society for Intellectual History,
Cumulus, ELIA, ESWE/CEENASWE and other conferences and colloquia in Budapest,
Istanbul, Helsinki, Seoul, Nantes, Amsterdam, London, Bolzano/Bozen, Prague, Kolding.
Belgrade, Cluj/Kolozsvár, Riga, Jerusalem, Tallin and Oxford among others.