Ékes Ilona előadása Az emberkereskedelem aktuális kérdései, különös figyelemmel a magyar helyzetre című nemzetközi konferencián (2017. december 4., MTA székház)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink! Szeretettel köszöntöm Önöket az ERGO Európai Regionális Szervezet nevében!
Az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-t az EMBERI JOGOK VILÁGNAPjává nyilvánította, mivel 1948. dec. 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot.
A Nyilatkozat kimondja, hogy minden ember szabadnak születik, tehát joga van a szabadságban és biztonságban eltöltött élethez.
A gyermeknek és a serdülőnek különösképpen is joga van a tanuláshoz, a békében való növekedéshez-fejlődéshez, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz, oktatáshoz, szabadidős tevékenységhez. Ezek az alapvető emberi jogok azonban a történelem folyamán a világ minden pontján minden korban komoly sérüléseket szenvedtek, s nincs ez másként ma sem. Kritikus időket élünk: a szabadnak született ember túl sokszor válik árucikké s torkollik élete emiatt szenvedésbe.
New Yorkban, 1949 december 2-án született Egyezmény “Megállapodás az emberi lények kereskedelmének és egy másik személy prostitúciójából való haszonszerzésnek büntetésére” melynek Magyarország is aláírója, ratifikálója.
A prostitúció alapvetően az emberi személyiség tagadása. Mozgatója egy óriási, tökéletesen strukturált, hatalmas pénzekkel üzletelő, szerteágazó országos és nemzetközi kereskedelmi szervezet.
A rendszer, amely a prostitúciót kitermeli önmagában erőszak, megvetés, agresszió.
Bár különböző módon – egyszerre támadás azok ellen, akik hasznot húznak belőle, és azok ellen, akik tárgyai. De azok ellen is, akik elfogadják, igazolják vagy csak hallgatnak, mert elembertelenítő világot szül.
A prostitúció világában a szabadság fikció, gondosan ápolt látszat, sohasem választás vagy személyes szabadság kérdése. Hasznot húz az emberek szorult helyzetéből, csapda, börtön. Olyan vállalkozás, amely elszemélyteleníti és kereskedelmi okokból “test-eszközzé”, tárggyá alakítja az embereket.
Napjainkban szomorú híradások szólnak nigériai, vízbefúlt nőkről.
A nigériai nőket, kislányokat 14-18 éveseket tömegesen szállítják a kerítők Olaszországba prostituáltnak-a hatóságok felé ők persze “csak” menekültek. Óriási ipar épült erre.
Szívbe markoló, hogy Szt. Bakhita, akit 2000-ben avattak szentté, is ezen az útvonalon került Európába, mint rabszolga, amin ezeket a lányokat csempészik manapság. Valamint Líbiából is a régi rabszolga kereskedői útvonalakon jönnek a migránsok Európába.
Egy külföldi magazin szerint az olaszokkal kötött megállapodás következtében ma körülbelül 400 000, többnyire fekete-afrikai menekült torlódott fel Líbiában, akik embertelen körülmények közt tengődve várnak valamiféle megoldásra. Az őket gyakorlatilag fogva tartó fegyveres csoportok viszont éppen abban érdekeltek, hogy ne legyen semmiféle megoldás, és örökké csordogáljon zsebükbe az európai pénz. Az ENSZ jelentése elképesztő állapotokról számol be: megerőszakolt nőkről és rabszolgavásárról. Egy embert átlagosan 100 ezer forintért lehet megvásárolni az aukción.
Tíz évvel ezelőtti megalakulásakor szervezetünk így sűrítette négy szóba küldetését: „Igent mondunk az életre.” Ha pedig igent mondunk az életre, akkor ez nem mást jelent, mint hogy az egészséges életkezdet és a minél jobb életminőség védelmét, a gyermekek és fiatalok, a nők és a családok segítését, másképpen szólva: a mindezt károsan befolyásoló tényezők elleni fellépést tűztük zászlónkra.
De, Tisztelt Hölgyek és Urak, a jelen problémáira és kihívásaira az akar megfelelő válaszokat keresni és találni, aki a jövőt félti. Az ERGO Európai Regionális Szervezet neve mellé nem ok nélkül írtuk a vezérmottót: „Felelősséggel a jövőért!”
Szeretnénk elérni, hogy kialakuljon egy olyan polgári réteg a társadalomban, amelynek tagjai érzékenyek egymás problémáira, kíváncsiak egymás életére, segítik egymást, különös tekintettel az említett alapvető emberi jogokra és a hiteles információkhoz való hozzájutásra.
A mai konferencia nem előzmény nélküli a szervezetünk életében, munkájában.
A nőket és a gyermekekeket állította a figyelem középpontjába a Nyitott szemmel az ifjúság védelmében című projektünk és ehhez kapcolódóan a nemzetközi konferenciánk is, amelyet 2013-ban a Magyar Parlament Felsőházi termében tartottunk. Nagy lelkesedéssel kapcsolódtunk az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő munkájához.
A bűnmegelőzés és az áldozatok védelmének, segítésének ügyét kiemelt feladatunknak tekintjük, ezért tartottuk fontosnak, hogy létrejöjjön ez a mai konferencia, hogy megtanácskozzuk az aktuális kérdéseket és kicseréljük tapasztalatainkat neves külföldi szakemberekkel.
A társadalom és a civil szervezetek szerepe az emberkereskedelem elleni küzdelemben
Valószínűleg mindannyian hallottunk már az Amszterdam piroslámpás negyedében lévő „Nyíregyháza utcáról”, vagy azoknak a magyaroknak az elítéléséről Kanadában, akik más magyarokat csábítottak oda jó keresetért, majd azokat ingyen dolgoztatták. A modernkori rabszolgaság ilyen példái, történetei hallatán felvetődik bennünk a kérdés: egyszerű állampolgárokként van-e lehetőségünk ezeken az embertelen helyzeteken változtatni?
A kérdésre a válasz az, hogy igen. Pusztán azzal, ha jobban összekötjük egymással a megelőzésben és az áldozatsegítésben részt vevő intézményeket és dolgozókat, ők máris eredményesebb munkát végezhetnek, és ezzel, illetve más, közvetlen aktivitásokkal az egész társadalom figyelmét felhívhatjuk a modernkori rabszolgaság létezésére és formáira.
Mindenekelőtt meg kell fogalmaznunk, hogy célunk: a megelőzés elősegítése; a jogalkalmazó szervek munkájának támogatása, valamint az áldozatok felkarolása.
Most pedig nézzünk néhány konkrét módot és eszközt – a teljesség igénye nélkül –, amellyel a társadalom, a civil szervezetek és az egyházak, akár önállóan, akár egymással összefogva, mindezt elérhetik, azaz eredményesek lehetnek ebben a nehéz küzdelemben.
Mint már említettük, fontos a közvetlen kapcsolat kialakítása mindazok között, akik már jelenleg is a megelőzésben és az áldozatsegítésben dolgoznak (rendőrség, szociális és gyámügyi hálózat stb.). Fontos a folyamatos kapcsolattartás és információcsere kialakítása közöttük, hogy a munkájukat hatékonyabban tudják végezni. Szervezetünk vállalta az áldozatsegítés első vonalában dolgozó szakemberek felkészítését, érzékenyítését a családon belüli erőszak, a prostitúció, a gyermek prostitúció, szexuális erőszak áldozatai problémakörére, az áldozatok felismerésére, a segítés speciális igényeinek ismertetésére, a velük való bánásmód speciális ismereteinek átadására.
Az állami intézmények, a társadalom és az egyház szervezetei közötti munka koordinálásában is aktív szerepet vállaltunk.
Elengedhetetlen az ismeretterjesztés, figyelemfelhívás arra, hogy az emberkereskedelem tény, létező valóság és akár a közvetlen környezetünkben is előfordulhat. Ilyen volt az az aláírás gyűjtési akció, melyet egy internetes társkereső oldal ellen indítottak. A puncs.hu hirdeti azt a fajta társkereső modellt, amely célja tehetős, egzisztenciával rendelkező, idősebb férfiakat (sugardaddy) összehozni egzisztenciával nem rendelkező fiatal nőkkel (sugarbaby). Társadalmi felelősségünk, hogy tiltakozzunk az ilyen és ehhez hasonló manipulációk ellen, ami normalizálni akarja a pénzért vásárolt szex és emberi kapcsolatok gondolatát és gyakorlatát.
A figyelemfelhívás eredménye, hogy az emberek elkezdenek a témáról gondolkodni, beszélni. A figyelemfelhívással egyértelműen nehezebbé lehet tenni, hogy a társadalom sérülékeny csoportjának tagjai áldozatokká váljanak.
Elkezdtük népszerűsíteni Szent Josephine Bakhita szudáni származású, hatszor eladott rabszolganő, majd kanossziánus szerzetesnővér, a rabszolgáknak eladottak védőszentje életét és tevékenységét. Csatlakoztunk a halála évfordulójára (február 8.) bevezetett emberkereskedelem áldozatai elleni liturgikus imanaphoz, melynek jelmondata: „Gyújts egy szál gyertyát az emberkereskedelem ellen.” Az első imanapon, 2015-ben – amikor a világ 154 országában 2312 gyertyát gyújtottak – Ferenc pápa így emlékezett meg az eseményről: „Szent Bakhita Jozefina […] gyermekként drámai tapasztalatot szerzett az emberkereskedelemről. […] Bátorítom mindazokat, akik elkötelezték magukat abban, hogy segítsék a rabszolgává tett, kizsákmányolt és erőszak áldozatává tett férfiakat, nőket és gyermekeket. Kívánom, hogy akik kormányzati felelősséget hordoznak, eltökélten működjenek közre e szégyenletes csapás okainak a felszámolásában: ez egy igaz, szégyenletes és méltatlan sebe a polgári társadalomnak. Mindannyian érezzük magunkat elkötelezettnek, hogy szóvá tegyük ezen, méltóságukban megalázott testvéreinek a hangját” (Angelus Domini, 2015. február 8.).
Természetesen mindezen figyelemfelhívó cselekedeteken túlmenően elengedhetetlen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelem is, hiszen ez az egyik melegágya a modernkori rabszolgaságnak. Ez a küzdelem pedig nemcsak helyi, hanem nemzetközi összefogást és együttműködést igényel.
S ne feledjük azt sem: nemcsak az átlagállampolgár ismereteinek bővítése szükséges, és az arra való ösztönzése, hogy a körülötte lévő világot nyitott szemmel szemlélje, hanem az is kiemelkedő fontosságú, hogy a rendőrség lefolytassa a nyomozásokat, felderítse a büncselekményeket és azok elérjenek a vádemelésig, majd elmarasztaló ítéletek szülessenek. Ellenkező esetben az emberkereskedelemmel foglalkozók nem kapnak jelzést arról, hogy tevékenységük nemkívánatos.
Végső soron olyan törvények elfogadására és életbe léptetésére van szükség, amelyek sokkal hatékonyabban fékezik meg az emberkereskedelmet.
Ezért is üdvözöljük a múlt hónapban benyújtott és azóta már elfogadott törvényjavaslatot, melynek címe: A tizenkettedik életévüket be nem töltött gyermekek sérelmére elkövetett szexuális erőszakkal szembeni fokozottabb büntetőjogi védelemről. Igy akár 20 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető a szexuális erőszak egyes esetekben.
Zárásképpen szeretném megerősíteni az emberi méltóság mindenkit megillet, senki nem birtokolhatja a másik embert, mert mindenki egyszeri, megismételhetetlen és értékes.
Ferenc pápa így mondta: „Mindenki értékes ember, az emberek értékesebbek a tárgyi dolgoknál.” Az az ember, akibe ez a meggyőződés beépül, tudatosul, az sokkal erősebb lesz a vele szemben irányuló bűncselekmények kivédésére, elhárítására.
Az emberi jogok ismerete és tiszteletben tartása, az egészséges éntudat kialakítása, az önbizalom megerősítése és a lecsúszottságból való felkapaszkodás – mindenekelőtt ezt kell elősegítenünk, előmozdítanunk, és akkor lesz esély arra, hogy legközelebb az emberkereskedelem áldozatai számának számottevő csökkenéséről számolhassunk be. Így legyen!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!